Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Szeged távolsága Budapesttől kb. 171 km az M5-ös autópályán. Az ország legmélyebben fekvő városa. Szeged a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan betömte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18.-19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged; Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.
Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését és ezzel virágzó településsé fejlődését tette lehetővé. A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. A török hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. Ezzel egyidejűleg megindul a török, délszláv, raguzai latin népelemek bevándorlása Szegedre, akik már a hódoltság idején elkezdtek a szegedi magyarságba olvadni. A város 1686. őszén szabadult fel a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt. 1719-ben piarista szerzetesek érkeztek a városba, gimnáziumot alapítottak, tudományos előadásokat tartottak és színdarabokat adtak elő. Szeged történetének kiemelkedő eseménye az 1879. évi árvízkatasztrófa. A március 12-ére virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag a teljesen elpusztult: 5723 házból csak 265 maradt ép. Az elkövetkezendő pár éven a romok helyén új, modern város épült. A várost töltéssel vették körül. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központ lett. 1965-ben a város közelében kőolajat találtak. 1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. 1970-ben a Tisza a 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. A város megmenekült. 2006-ban a Tisza több, mint 10 méterrel áradt. Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa, egyetemi város és a turisták körében is népszerű.
1989-ben a város népessége közel 190 000 fő volt, ami azóta is a legmagasabb számnak bizonyult a város történetében. 2005-től kezdve elkezdődött egy erőteljes növekedés, 2008-as népszámlálás adatai szerint a város népessége 167 039 fő volt, ezáltal a demográfusok prognózisai szerint ez a szám 2020-ra - az előző évek csökkenési és növekedési ütemeit figyelembe véve - akár ismét 190 000 főre duzzadhat. A városban több mint 15,000 diák tanul a Szegedi Tudományegyetem különböző karain, így nem csoda, hogy sokan Szegedet egyetem városként emlegetik.

Szeged hazánk élelmiszeriparának egyik központja. A Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden van a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. A rendszerváltás után a város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy múltú üzemei, így például a Szegedi Kábelgyár, a téglagyár, a Szegedi Ruhagyár, a kendergyár és a konzervgyár.
A Szegedi Tudományegyetem a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén.

12°C
2010
szept
03
A mai napon Hilda, Gergely látogatóinkat köszöntjük!
Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság © 2008. Minden jog fenntartva