Megyeszékhely: Debrecen

Hajdú-Bihar megye székhelye Debrecen

Debrecen Magyarország második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye; egyike az ország hét regionális központjának.

Debrecen az ország keleti részén fekszik, 30-km-re a román határtól. Az Alföld meghatározó jelentőségű városa, Budapesttől 230 km-re. Megközelíthető az M3-as majd az M35-ös autópályákon. Budapesttel köti össze a 4-es számú főútvonal.

Több irányból érkezik a vasút is. Debrecen a TINA vasúthálózat tagja (Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony). Debrecen központjától 5 kilométernyire délre, a 47-es út mentén található a város repülőtere, amely Debrecen önkormányzatának tulajdonában van, s szintén a város tulajdonában lévő cég, az Airport Debrecen Kft. üzemelteti.A debreceni reptér állandó határnyitású, nyilvános nemzetközi kereskedelmi repülőtér és vámút, s ezekkel a jogosítványokkal a budapesti Ferihegyi repülőtérrel egyenrangú. A Debrecen repteréről minden esztendőben tavasztól őszig rendszeres charterjáratok közlekednek.

Debrecen történetéből

Debrecen neve elsőként írott forrásban 1235-ben tűnik fel, mégpedig a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban. A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun)egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően.

A mezővárosi kiváltságokat Nagy Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt. A következő évszázadokban a kereskedelem, a vásárok biztosították a város gazdagságát, folyamatos fejlődését. A 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.

A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. A XVI. század közepén már a város teljes lakossága protestáns. Így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet. A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban. 1715-ben pedig visszatért a városba a katolikus egyház, és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ. Református Kollégiumában (a mai egyetem elődje) későbbi tudósok és költők tanulnak.

A gyors fejlődés ellenére a következő közel másfél évszázadban inkább a maradandóság városa címet érdemelte ki. A történelem mégis úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált, Kossuth szavaival élve a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. Debrecen tanúja volt a szabadságharc bukásának is: a döntő csata, melyben a Habsburg-párti orosz sereg legyőzte a magyar honvédséget, a város nyugati részén zajlott. A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel. 1884-ben az országban elsőként elindult az ún. gőzvontatású városi közúti vasút(helyét 1911-ben a villamos vette át, amely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad).

Az I. világháború után, amikor Magyarországtól elcsatolták Erdélyt, Debrecen újra határközeli várossá vált. A gazdasági válságból a turizmus nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványossággá vált.

A II. világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett, az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen rövid időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a háború előtti állapotok teljes visszaállítását az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elvesztette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül Debrecen a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. Napjainkban Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja. Debrecen egyike a legdinamikusabban fejlődő városoknak.

Debrecen lakossága

Debrecen Magyarország második legnépesebb városa a 2006 óta népességszáma évről-évre növekszik. Népességszáma 1900-ban 70 377 fő volt, ami 1980-ra elérte a közel 191 500 főt, 1989-ben a lakosok száma 219 251 fővel népességi rekordot döntött. Aztán ez a szám visszaesett, de újbóli növekedésnek indult, 2008-ban 205 084 főt számláltak.

Debrecen gazdasága

A regisztrált vállalkozások száma Debrecenben 2007. január 1-én 28.033 volt, amely érték 2001-hez képest 13 százalékos bővülést jelent. A Hajdú-Bihar megyében bejegyzett regisztrált vállalkozások 56,3 százaléka működött a megyeszékhelyen. A város és környéke által kínált jelentős fogyasztópiacra támaszkodva a Magyarországon működő multinacionális kereskedelmi cégek döntő része áruházat nyitott Debrecenben: az általános kínálat nyújtó vállalatok közül a Tesco, az Interspar és a Cora, míg az egy-egy árucsoportra spec iálizálódó cégek közül a Media Markt (műszaki cikkek), a Baumax (barkácsolási termékek), a Praktiker (barkácsolási termékek) és a Kika (bútor) emelhető ki.

Meghatározó cégek Debrecenben

• TEVA Gyógyszergyár Zrt. (gyógyszerkészítmények gyártása)
• E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. (villamosenergia-elosztás, -kereskedelem)
• Debmut Magas, Mély és Útépítő Zrt. – (autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése)
• Friesland Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt. (tejtermékek gyártása)
• National Instruments Europe Software és Hardware Gyártó Kft. (elektronikai alkatrészek gyártása
• Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. (tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem)
• Debreceni Hús Zrt. (hús-, baromfihús-készítmény gyártása)
• FAG Magyarország Ipari Kft. (csapágyak, erőátviteli elemek gyártása)
• Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft.  (vízi és egyéb létesítmények építése)
• Hunép Universal Építőipari Zrt. (épület, híd-, alagút-, közmű-, vezetéképítés)

Ipari parkok

A gazdaságfejlesztés szempontjából Debrecenben is kiemelt szerepet játszanak az ipari parkok, amelyekből jelenleg (2008 szeptembere) négy működik a városban. 

• Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park
• Delog Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park
• Debreceni Egyetemi Ipari Park
• Nyugati Ipari Park

Debrecen oktatása - Debreceni Egyetem

Debrecen közoktatási intézményrendszerében mintegy félszáz óvoda, csaknem negyven általános iskola és közel harminc középiskola működik. Debrecenben nagy hagyománya van a felsőoktatásnak. A Kossuth Lajos Tudományegyetem 2000-ben egyesült a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel, a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel, a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskolával, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolával – így jött létre a Debreceni Egyetem.  A debreceni felsőoktatás kiemelkedő intézménye a Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola is. Mindkettőt a Református Egyház működteti.

Forrás: Debrecen.hu

Wikipédia

Kapcsolódások: Debrecen látnivalók

Megyeszékhely: Szeged

Tavaszi Fesztivál 2009

Debrecen Önkormányzat

Debrecen Bankok

Debrecen Biztosítók

Debrecen Posta

Debrecen Távközlés

Debrecen Egészségügy

Debrecen Kórház

Debrecen Orvosok

Debrecen Óvoda

Debrecen Általános Iskola

Debrecen Középiskola

Debrecen Egyetemek

Debrecen Taxi

Debrecen Építőipar

Térkép Debrecen

Útvonaltervező Budapest - Debrecen